Miután elolvastuk az előző bejegyzést, és kicsit tán le is
ülepedett bennünk az, amit olvastunk, most már biztosan látjuk és érezzük, hogy
a belső kör, csak a legritkább esetben kerek.
Az önmagunkról alkotott képünk szinte mindig téves képzetekből
áll.
Vagy túl fontosnak érezzük magunkat, vagy bizonytalannak, és
gátlásosnak. Az ilyen téves képek miatt
deformálódik a belső körünk. Sokszor sokkal torzabb képet alakítunk ki
magunkról, mintha egy görbe tükörbe néznénk.
Mivel az énképünk naponta folyton foglalkoztat bennünket,
egy idő után teljesen igaznak érezzük a tévesen kialakított képzeteket is.
Ha pedig a belső körünk nem harmonikus, akkor hogyan várnánk
el magunktól, hogy a külső körünket helyesen kezeljük?
Meg kell próbálni kialakítani magunkban a saját belső
harmóniaszabályainkat, mert ezzel már egy lépéssel közelebb kerülünk a belső
egyensúlyhoz.
Amint harmonikusan tudjuk fejleszteni a belső körünket, az
önbecsülésünket, belső szabadságunkat, kiegyensúlyozott lesz a külső körrel is
a viszonyunk.
Egy példa a lehetséges harmóniaszabályokra:
- Szabaduljunk meg a tévképzetektől
- Ismerjük fel a belénk nevelt előítéleteket, amelyek szűk látókörűvé tehetnek
- Meg kell szüntetni a belső körünk egyenetlenségeit
- Meg kell akadályoznunk, hogy függővé tegyük magunkat valamitől
- Ne tagadjuk meg magunkat
- Legyen bátorságunk ahhoz, hogy cselekedjünk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése